Azt már tudjuk, hogy januártól indul a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de sok kérdés még tisztázatlan volt, egészen mostanáig. Ki gyűjtheti külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Itt vannak a válaszok.
A helybeni, megosztott megújulóenergia-termelésé a jövő – olvasható ki az EU sokasodó vállalásaiból. Azt azonban nehéz megjósolni, mikor lesz realitás és rentábilis a szép új fenntartható világ.
Hatalmas mennyiségű csapadék hullott le a hétvégén Ausztrália északi részén, és hétfőre ugyanannyit jósolnak.
Tüttő Kata fogadta a káposztásmegyeri aktivistákat, azt ígérte, megvizsgálják a lehetőségeket.
A vezetők abban is egyezségre jutottak, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrások globális kapacitását.
Optimizmusra ad okot, hogy a klímacsúcs globális értékelésének záró dokumentumába most először bekerült az összes fosszilis energiahordozó (eddig csak a kőszénről volt megállapodás), és az azoktól való eltávolodás, azonban sokan kritizálják azt, hogy ezek gyors kivezetéséről nem döntöttek. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora arról mesélt a Másfélfok sajtóeseményén, hogy vajon mit jelent ez a döntés a jövőre nézve? És egyébként van-e értelmük a klímacsúcsoknak?
A növekvő kávéfogyasztás és -termelés súlyos környezeti kárt okoz a Földön. Zöldebb módszerekkel a negyedére csökkenthető a kávézás karbonlábnyoma.
Egy lépést legalább sikerült tenni a klímacélokért.
Cereden fotózták az állatot, a polgármester kéri, hogy a lakosok legyenek óvatosak.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
A kívánatos másfél fokos növekedés helyett inkább három fokhoz közelít a világ.
A 23. órában vagyunk a klímakatasztrófa előtt, ami ellen a befektetők is tehetnek – véli Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás terület globális értékesítési igazgatója.
A nagy havazásokat és esőzéseket Németországban áradás követi, valószínűleg ennek tudható be, hogy a Duna magyarországi szakaszán is jelentősen megemelkedhet a vízszint.
Velence polgármestere „ökovandáloknak" nevezte a városában akciózó tüntetőket.
Évtizedek óta építési terület az az elsőre erdőnek tűnő káposztásmegyeri telek, amin társasházat akar építeni a tulajdonos. Ennek egyáltalán nem örülnek a környéken lakók, akik évek óta próbálják megóvni az erdőrészletet, újabban élőláncot is szerveztek, és aláírást gyűjtenek kutyapártos segítséggel. A civilek az önkormányzaton kérik számon, hogy eddig miért nem tett valamit, pedig zöld ígérettel nyertek 2019-ben. Újpest széttárja a kezét: jogerős az építési engedély, a Kutyapárt szerepvállalása miatt viszont pártpolitikai haszonszerzésnek bélyegezték a mozgolódást.
A regeneratív gazdálkodás hasznos eszköz ahhoz, hogy az intenzív termesztéssel kizsigerelt termőtalaj újraéledjen. Egyre több gazda tapasztalja meg, hogy szántás nélkül is van élet. Az EU ökogazdálkodási programja segíthet a bevételek megtartásában az átállás során.
Nem ez az első ilyen esete idén a német légitársaságnak.
Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói között vannak a hadseregek, de az államok sem tudják, mekkora a haderejük szén-dioxid-lábnyoma. Annyi bizonyos, hogy a technológiai fejlődés ellenére sem fér meg egymás mellett a haderőfejlesztés és a klímavédelem.
Az állat elkerüli az településeket, ritkán hagyja el az erdő nyújtotta menedéket.
Komoly következményekkel jár, ha tönkremegy a talaj.
